Szent Kelemen római katolikus templom
A lipóti Szent Kelemen-templom
Lipót egyik nevezetessége a Szent Kelemen tiszteletére szentelt barokk stílusú római katolikus templom. Az épület műemléki védelem alatt áll.
Története
Lipót a történelme során a dunai árvizek miatt háromszor is változtatta helyét, minden áttelepülés alkalmával új templom is épült.
Első templomára utaló forrásanyag nincs, a község sokáig a hédervári plébánia fíliája volt. 1634-ben egy, a rekatolizálás időszakáról szóló írás utal a lipóti templomra. 1681-ban pedig Héderváry Katalin így végrendelkezett: „… az ásványi, medvei, lipóti templomokra összesen 75 FT-ot hagyományozok.”
Az akkori Lipold községnek tehát már volt temploma a 17. században, önálló plébániával, a mai Cseri domb mögött. Egyes szerzők szerint a török égette fel 1683-ban a sikertelen bécsi ostrom után, mások szerint árvíz mosta el.
A jelenlegi templomról az 1812-es canonica visitatio megjegyzi, hogy Vitzay Mihály, Lós és Hédervár örökös gróf ura építtette 1777-ben Szent Kelemen pápa és vértanú tiszteletére. A templomon többször végeztek felújítást, teljes külső felújítása 1994-től 1997-ig tartott. A munkálatokat a hívek társadalmi munkája és több millió forintos adománya segítette.
Egy 2002-ben beadott sikeres pályázat révén a templombelső felújítására is sor kerülhetett. A templomfelújítást Gábor Jenő egyházmegyei építész irányította.
Az érdemi munka 2002 augusztusában már el is kezdődött a villanyszerelési munkákkal, a padok szétszedésével, a földmunkákkal. Utána az aljzatbetonozás és járólapozás, falak vakolása és festése, új ajtók, a karzatra vezető csigalépcső beépítése, új padok készítése és padfűtés beszerelése, a mennyezeti freskók átfestése következett. Alternatívaként tervezték a villanyfűtés kiváltását termálvizesre, amely végül mégsem valósult meg.
2004-ben püspöki szentmisével avatták és szentelték fel a korszerűsített templomot.
Építészete és értékei
A római katolikus templomot barokk stílusban, hagymakupolával és félköríves szentéllyel emelték. Belső tere kétboltszakaszos hajóra és szentélyre tagolt. Alapterülete 204 négyzetméter. Legrégebbi emléke a szentségi oltárköve 1692-ből származik. A gyönyörű oltárképet F. A. Maulbertschnek tulajdonítják, amit a győri székesegyház freskóinak festésével egy időben alkothatott a kiváló osztrák művész, a Héderváry grófok bőkezű kegyúri ajándékából. Az oltárkép a templom és község védőszentje, Római Szent Kelemen megdicsőülését (apotheosis) ábrázolja. A pápai hármas koronát (tiarát) angyal tartja a megdicsőülő vértanú közelében. A kép több alakos, de kiemelkedik a főalak, aki pompás, papi ruhában van. Egy felhőoszlopon, mint valami trónuson, angyalok emelik a magasba. Ő maga is fölfelé néz és kitárt karjaival mintha a mindenséget akarná magához ölelni. Fölötte fénykoszorús bárány áll. Az angyalok hozzá emelik Kelement. A bárány a lábával a földet kaparja és ennek nyomán víz fakad, mely alácsordul a mélység felé. (Ez utal Szent Kelemen vértanúságára.)
A mennyezeti freskók a felújítás során készültek, Angel Radukov festőművész-restaurátor keze munkáját dicsérik.
A templom passióképe – Zákonyi Ferenc szerint – a magyaróvári kapucinus zárdából származik. Értékesek még a szószék oldalán található, a Jó Pásztort ábrázoló aranyozott dombormű, két angyalszobor, egy rokokó kehely, egy úrmutató 1780 tájékáról.
A templom tornyában három harang található. A javításukkor rögzítették a rajtuk olvasható feliratokat.
A nagyharangon a következő írás látható: „Védőszentünknek, Szent Kelemennek tiszteletére a lipóti hívek áldozatkészségéből készült 1926 évben. Öntötte Walser Ferenc Budapest” A középső harangon látható: Selzenhofer Fr. Öntötte Sopronban 1878.
A lélekharang felirata: „Kísérd a lelkeket az Úr elé!” Készíttette Láng Ernő esperes plébános 1926. Öntötte Walser Ferenc Budapest.
A templomot szépen parkosított tér veszi körül. A templom bejáratával szemben lévő Mária-szobor 1954-ben készült a Mária Év emlékére, felújítását 1999-ben végezte a helybeli Szokolics Sándor. A téren 2000-ben a millennium évében emlékművet állítottak.
Papi szolgálat
Lipóton korábban a papi szolgálatot a hédervári plébániáról látták el, annak filiája volt. 1946-tól lett a falunak önálló lelkésze és parókiája. 1946-tól 1974-ig Kristóf István, 1974-1983 között dr. Erdős Mátyás, 1983-tól 1994-ig Vodnák József, 1994-től a pinnyei származású Tóth József plébános, utóbb Németh László pápai prelátus, érd. esperes, plébános teljesített papi szolgálatot Lipóton. 2015-től Dékány Ferenc plébános látja el a papi szolgálatot.